Cserkészet Clevelandben

 

• A brief history of Hungarian scouting worldwide and in Cleveland
• Hungarian Scouts of Cleveland, Ohio
• A magyar cserkészet alakulása Clevelandban
• Information about the Hungarian Scout Folk Ensemble
• Clevelandi magyar cserkész emlékeim – Thurner Klára
• Clevelandi csapatparancsnokok, körzetparancsnokok listája
• Clevelandi regösvezetők, CSBK elnökök, Teleki érmesek listája

 

 

CSAPATAINK NÉVADÓIRÓL

Görgey Arthur

A Felvidéken, Toporcon született (ma Toporec -Szlovákia).

1832-ben a katonai iskolába ment Tullnba, ahol gyors karriert futott be, 1837-ben hadnagy a magyar nemesi (noble) testőrségnél, 1842-ben főhadnagy a Nádor-huszároknál 1845 nyarán leszerelt (discharged) és a prágai egyetemen vegyészetet tanult (chemistry). Ő fedezte fel a laurilsavat (Lieb. Ann. 1848).

1848. március után a magyar kormány szolgálatába állt

1848. június 13-án százados, majd őrnagy lett az 5. honvédzászlóaljnál. Egyik legnagyobb katonai sikere az ozorai csata volt, ahol az osztrák és horvát hadsereget fegyverletételre kényszerítette és kiverte Magyarországról.

Határozott magatartása és katonai ügyessége miatt Kossuth Lajos javaslatára tábornokká lett és november elején a felsődunai honvédsereg vezére lett.

1848 őszén és telén kitűnt kiemelkedő katonai képességeivel, a gyors manőverezésre, a tüzérség koncentrált felhasználására való készségével, rendkívüli személyes bátorságával és hidegvérével. Katonai sikerei, győztes csatái:

Branyiszkó, Isaszeg, Vác, Nagysalló csatái, Komárom és Budavár visszavétele

1849. május 7-től július 14-ig hadügyminiszter. 1849 nyarán az osztrákok hívására 200 ezer orosz katona lépi át a határt, és ezzel a szabadságharc sorsa el is dőlt. Kossuth elmenekült az országból, és Görgeyre bízta a teljhatalmat –Görgey diktátor lett.

1849. augusztus 13-án, mint teljhatalmú vezető, Világosnál (ma Románia –Siria) letette a fegyvert az orosz cári csapatok előtt. A mintegy 50 ezer megmaradt magyar katona hazamehetett a családjához betakarítani a termést és felkészülni a kemény télre. Görgey ezzel 50 ezer magyar családot mentett meg ezzel az amúgyis már reménytelen háború helyett.

Görgey kegyelmet kapott az osztrákoktól, Klagenfurtba internálták (Csehország), 1867-ben hazatért és Visegrádon élt haláláig.

Görgey Artúr kemény és bátor katona volt. 1849. július 2-án a második komáromi csatában Ács mellett fekete lován maga vezette a huszárok rohamját, amikor súlyos sebet kapott a fején. Ő viszont seblázban is tovább vezette a csapatait és a csatát megnyerték.

Görgey azonban nemcsak bátor volt, hanem kiváló hadvezér, stratéga is: több esetben is sokkal kisebb magyar sereggel győzött az osztrák seregen.

A 14. számú cserkészcsapat büszkén viseli a nemzet nagy hősének és hadvezérének nevét és hűséggel őrzi emlékét. 

Zrínyi Ilona

IV. Zrínyi Péter bán és Frangepán Katalin leánya, Ozaljvárban (Horváthország) született

1666. március 1-jén férjhez ment I. Rákóczi Ferenchez.

Három gyermeke született. 1667-ben született György, majd 1672-ben született Julianna leányuk és 1676-ban másodszülött fiuk, Ferenc (akiből később II. Rákóczi Ferenc -Erdély fejedelme és magyar szabadságvezér lett).

Nem sokkal Ferenc születése után, 1676. július 8-án meghalt férje, I. Rákóczi Ferenc. Az özvegy Zrínyi Ilona kezén a hatalmas Rákóczi vagyon és a várak, többek között Regéc, Sárospatak, Makovica és persze Munkács vára. A nagy vagyon nagy felelőséget is jelentett. Zrínyi Ilona mindenét feláldozta a magyar szabadságért.

1682-ben feleségül ment Thököly Imréhez. Tököly kirobbantotta az osztrák Habsburgok ellen a kuruc felkelést. A törökökkel Bécs várát ostromolja 1683-ban, ám sikertelenül és ezután Tökolynek és kuruc katonáinak menekülniük kellett az osztrákok elől. Sorra estek el a Rákóczi várak. 1685 végén az osztrák császári csapatok körülvették a utolsó erősséget, Munkács várát is (ma Mukacsevo –Ukrajna).

Zrínyi Ilona három évig védte Munkács várát. Egész Európa nevetett a Antonio Caraffa császári generális csapatain, hogy Zrínyi Ilona -egy asszony várát nem képes bevenni (akkoriban ez nagy szégyen volt az osztrákoknak, hiszen nők nem voltak hadvezérek). Végül cselszövéssel kiéheztette Munkács védőit és 3 év hősiesség után Zrínyi Ilonának fel kellett adnia a várat.

Sikerült elérni, hogy a Rákóczi vagyon gyermekei nevén maradjon. Neki Bécsbe kellett mennie, ahol a gyermekeit elvették tőle. 1691-ig az Orsolyaszűzek zárdájában lakott, ahol lányát, Rákóczi Juliannát nevelték. Fiát, II. Rákóczi Ferencet azonban Neuhausba (Csehország) vitték, egy jezsuita iskolába és anya és fia soha többé nem találkozhattak.

Később Tököly kiváltotta Zrínyi Ilonát egy osztrák fogoly tábornokért -Heisler generálisért, de gyerekeit soha többé nem láthatta vissza.

1699-ben Tökölynek Törökországba kellett menekülnie, Zrínyi Ilona oda is elkísérte férjét. A török száműzetésben halt meg Nikodémiában, 1703. február 18-án. 32 évvel később fia, Rákóczi Ferenc is ott halt meg, és őt is anyjához temették el. Hamvaikat 1906-ban magyar földre –Kassára hozták haza, ma is ott van a sírjuk a Szent Erzsébet-székesegyházban (ma Kosice –Szlovákia).

A 34. cserkészcsapat kegyelettel viseli a hős harcosnő, a magyar végvár védőjének nevét.

A kassai cserkészcsapat pedig Rákóczi Ferenc nevét viseli. Ha Magyarországon jársz, látogass el Kassára is, Zrínyi Ilona sírjához.